Komoly lemaradásokat kell behoznunk a hulladékok kezelésében: nem pusztán a lakossági gyűjtés terén akadnak teendők, a teljes iparág jelentős reorganizációra szorul.
Aki feladja környezete alapvető élhetőségét a saját kényelméért, az nem érdemel se élhető környezetet, se kényelmet.
Közhely, nyilván, de mégis igaz: az ember a legritkább esetekben tagadja meg önmagának azt a részét, amelyik szereti a könnyebbik végén megfogni a dolgokat. Még akkor is, ha klímaválságról van is szó, még akkor is, ha egyébként nyitottak és érzékenyek is vagyunk a problémákra, az ezekre adott lehetséges válaszokkal összefüggő ráfordításainkat igyekszünk minimalizálni. Szécsi Balázs véleménycikke.
Gyorsuló infláció és háború a szomszédban – lehet kezdeni újraírni a zöld terveket. Simon Anita véleménycikke.
Egy szennyvíztisztító telepről biztosan nem jutna eszünkbe egy botanikus kert, pedig a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep az. A telep környezetgazdálkodási igazgatójával arról beszéltünk, mit árul el az életmódunkról a szennyvíz, hogyan hat a klímaváltozás a szennyvíztisztításra, és arról is, hogy miért van egyre kevesebb nőstény jegesmedve a fogamzásgátlók miatt.
2025-től kötelező lesz külön gyűjtenünk a textilhulladékot, ám arra nincs megoldás, hogy a várhatóan a mostani mennyiség többszörösét kitevő használt ruhákkal mit lehet majd kezdeni. Az európaiak által már nem hordott ruhák sok esetben fejlődő országokban végzik, szeméthegyek és katasztrofális környezetszennyezés formájában. Hartay Mihály környezetvédelmi tanácsadóval, a régió egyik legnagyobb használtruha-nagykereskedőjének kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Karbonsemlegesség, újrahasznosítás, bolygótudatos étkezés, körforgásos működés és ökológia: összegyűjtöttük a legjobb, magyar nyelven a közelmúltban megjelent könyveket, amelyek egytől-egyig a klímaváltozással, illetve a fenntarthatósággal foglalkoznak. Van közöttük kötet egészen kicsiknek, tanulmánykötet a tudományok kedvelőinek és kifejezetten hasznos, gyakorlati tanácsokkal szolgáló könyv az életmódunk zöldebbé tételére is. A Zhvg könyvajánlója következik.
2030-ra a játékgyártó tervei szerint minden termékük újrahasznosítható, újrahasznosított, vagy természetes alapanyagból készül majd.
Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
Egyre inkább eltűnőben van az a fajta stigma, ami a használt termékeket övezi. Ezzel együtt pedig egyre nagyobb a használt termékek, ezen belül is a bútorok piaca, aminek vélhetően a világjárvány is ad egy lökést.
A svéd bútoráruházlánc azt szeretné, hogy minél tovább használják a termékeiket.
A legtöbben elektromos és elektronikai készülékek, mobiltelefonok és laptopok javítására használják fel a támogatást.
Használt farmerből hangszigetelés és lebomló ruhák: holland cégek járnak az élen abban, hogy bebizonyítsák, ami másnak hulladék és ezzel járó költség, az valójában nyersanyag és még bevételt is hozhat.
Nemcsak kevesebb hulladékkal jár, ha eladják a már nem hordott ruhadarabokat, de óriási üzleti lehetőséggel is kecsegtet a másodlagos luxuspiac.
